A magyar pizza - kenyérlángos

Egyszer régen, kezdő háziasszony koromban vendégfogadásra készítettem el a kenyérlángos nevezetű receptet. Rém szar lett. Soha többet nem akartam látni sem. A tésztát akkor egy peremes tepsibe nyomkodtam, amibe szépen bele is dagadt és valami értékelhetetlen tésztahalom lett belőle.Nemrég a lilahagyma jutott eszembe. Nagyon szeretem, egyszer ki fogom próbálni az Anikó féle lilahagyma lekvárt is, amit egyébként szülővárosomban kóstolt először. Szóval, lilahagyma. Mire is szelhetnék leheletvékony lilahagymát? Mondjuk vajaskenyérre. De mi abban a kihívás? Na jó, azért van, de erről majd máskor. Lényeg, a lényeg, hogy eszembe jutott ez a cucc, hogy mennyire menne teszem azt a vörösborhoz, úgyhogy egy vendégjárás alkalmával el is készítettem. A titka egyszerűen annyi, hogy jó vékonyra kell kisodorni, akár a pizzát, nem szabad sajnálni a tejfölt és mindenképpen füstölt sajtot válasszunk!

Kenyérlángos

Hozzávalók:
- 40 dkg liszt
- 3-4 dkg élesztő
- 1 tk cukor
- 1 dl langyos tej
- 2 kk só
- 2 ek olaj
- 1,5 dl langyos víz

Az élesztőből a cukorral és a tejjel kovászt készítek, hagyom jól felfutni, majd az összes hozzávalóval együtt összedolgozom. Hagyom egy órát kelni. Tepsi méretűre, vékonyra kinyújtom. Megkenem tejföllel, kockázott bacont, karikára vágott lilahagymát és reszelt füstölt sajttal szórom meg. Aranybarnára sütöm.
Lehet készíteni belőle csíkokat, házi ropi helyett. Sőt a meggyúrt tésztát le is lehet fagyasztani. Már ha megmarad...

Túró Rudi torta, avagy mi van itthon?

Őszintén megmondom, hát nem sok minden.... Viszont az üres hűtő egyik polcán ott hevert egy csomag túró. A túrót korábban egyáltalán nem szerettem, aztán egy barátnőm túrótortája katartikus ráismerésre sarkallt, pláne túrós pogácsa, túrógombóc és hasonlók. Nos. Ezért sokszor úgy érzem biztonságot ad, ha egy 25 dkg-os túró általában található a hűtőmben. Bár azt is meg kell mondjam, sokszor ki kell dobnom, mert éppen semmi nem jut róla eszembe...

A túró Rudi számomra semmi kultikus információt nem hordoz. Nem szerettem sose őrülten, viszont általában nem mondok nemet, ha kínálnak. A legjobban a roppanás tetszik benne, a többi csak kísérőjelenség.

Visszatérve az elejére. A hűtőben baromi kevés cucc van. Nincs benne margarin, sem tejszín, dió is elfogyott (azt a hűtőmben tartom), szóval nagyjából esélyem sem volt a vasárnapi szertartásos sütigyártásra mindaddig amíg a Sütklub oldalán rá nem találtam a Túró rudi tortára. Bizton állíthatom - bár még nem kóstoltam - de ez az édesség közelít a tökéleteshez. Onnantól kezdve, hogy a recept maga is úgy van megírva, hogy öröm vele dolgozni. Egészen odáig, hogy csokimáz nélkül is gyönyörű. Jaj teljesen el vagyok varázsolva tőle!

Egyetlen variálást csináltam csak. A tetejére szánt csokibevonó helyett én a Mamilitől megtanult "glazúrt" alkalmaztam. Szerintem sokkal finomabb!

Túró rudi torta

Hozzávalók:

2 tojás

2 ek étolaj

4 ek cukor

3 ek liszt

1 ek étkezési keményítő

1 ek cukrozatlan kakaópor

1 kk szódabikarbóna

2 - 3 ek lekvár

3 ek tejföl

4 ek cukor

1 cs vaníliás cukor

1 citrom héja

1 tk zselatin

25 dkg túró

10 dkg étcsoki tortabevonó

2 ek étolaj

1. A piskótájához a tojásokat, az olajat és a cukrot habverővel sűrű krémmé keverjük. Hozzadjuk a lisztet, keményítőt, kakaóport és szódabikarbónát, majd fakanállal összekeverjük.

2. Margarinnal kikent gyümölcstorta-formába öntjük, előmelegített sütőben megsütjük.

3. Amikor kihűlt, egy tálcára borítjuk, és megkenjük lekvárral.

4. A tejfölt felmelegítjük, majd félre húzzuk a tűzhelyről. Elkeverjük benne a cukrot, a vaníliás cukrot, a citromhéjat, esetleg egy kis citromlevet és a zselatint, majd rögtön a túrót.

5. Az elkészült túrókrémet a piskótára kenjük és kb. fél órára hűtőbe rakjuk, míg megdermed.

6. Elkészítjük a csokimázat: gőz fölött megolvasztjuk a feldarabolt csokoládét az olajjal, és a tortán egyenletesen eloszlatjuk. Hűtőbe téve pár perc alatt megdermed.

Mamili-féle glazúr:

3 evőkanál erős kávét, 10 dkg cukrot, 1 evőkanál cukrozatlan kakaóport gőz fölött sűrűre főzök, majd beledobok 5 dkg vajat.

(Ja, és annyira izgalomban voltam, hogy a lekvár kimaradt... azért szerintem így is elfogy....)