Vasárnap délutáni fegyelmezetlenség avagy Fekete erdei kehely

Amikor még normális mederben folyt az életem, nem volt olyan vasárnap, hogy ne sütöttem volna valamilyen sütit. De akkoriban el is fogyott az utolsó morzsáig. Aztán volt olyan, hogy kidobtam, olyan is volt, hogy megszáradt, vagy penészes lett. Szóval, nincs akkora kereslet a sütim iránt. Pedig sütiben igen jó vagyok. Az egyre többet előtörő álmomban mindenféle sütiket alkotok, kisérletezek és mindet eladom és mindenki imádja. Csudálatos dobozokba csomagolva hordják az emberek a sütijeimet szerteszét a városban.
Na de nem is erről akartam. Hanem hogy amikor egy ilyen sütitlen vasárnapon rámtör ez a fegyelmezetlenség, valamit mégiscsak alkotni kell, vagy mert egyszerűen megveszek valamiért amiben van egy kis piskóta, hab meg édes és savanykás. Egy ilyen vasárnapon alkottam meg egy nagyon kis tökéletes desszertet. Brutálisan jó lett! Azt tettem bele, amit effektív a kamrában találtam. Meg kell állapítanom irtóra jól felszerelt kis kamrám van nekem..:)

Fekete erdei kehely

A dolog nagyon egyszerű. A "fekete erdeiség" ismérvei a következők: vanilia krém, csokis piskóta, meggy, esetleg némi hab. Úgyhogy amikor a következőket találtam, tudtam, csak ez jöhet ki belőle: kakaós keksz, Aranka főzés nélküli pudingpor - vaniliás, darabos meggylekvár - magam készítette.
Először megcsináltam a főzés nélküli vaniliás pudingot, mivel sokáig kell kevergetni, habos, könnyű állaga lesz, nagyon szeretem, mégha kicsit mű is az íze. Amikor készen volt fogtam 2-3 kakaós Detki kekszet (a legolcsóbb, legjobb fajtájú), a kiskezemmel összemorzsoltam egy fagyiskehely aljára, erre rámertem 3-4 kanál vanilia pudingot, erre rákanalazgattam 2-3 kanál darabos meggylekvárt. Erre megint morzsolt keksz jött, majd puding, lekvár és a tetejére megint kekszet morzsoltam. Aztán adtam a dolognak egy

kupac tejszínhabot és nagyon elégedetten becsókoltam hamar.
Mit mondjak... ? Tehetséges desszertséf lehetnék....